party 2, sörgyár

A szerdai party már jobban sikerült, kicsit talán kezdek belejönni ebbe a felületes mosolygós ismerkedős mókába, bár azért megszokni még nem tudtam. Hiányoznak az otthoni értelmes kapcsolatok, emberek, akikben már tudom hogy megbízhatok és azt is tudom, mit gondolnak rólam - legalábbis nagyrészt. Legközelebbi bulin majd számolom hányszor mondom el a nevem meg az országom... :) Viszont nagyon nehezen jegyzem meg a neveket, eddig se voltam jó nevekből, de így, hogy mindenféle kimondhatatlan és semmihez se köthető szavak a nevek, még nehezebb. Persze egy szavam se lehet, az enyém se egyszerű, még a gordy se, a Gyöngyiről már teljesen letettem, hogy kimondják. Szóval voltak kicsit rockosabb számok, meg lassúk is, amiket karaokeztak az emberek, sokaknak pont emiatt nem tetszett, hiányoztak a jól megszokott tucok. Hétfői bulin egy csákesz 17-nek nézett, a szerdain egy másik srác meg azt mondta, hogy az unokatesójára emlékeztetem, aki egyébként fiú... Jobbnál jobb bókok, de azért nem ájultam el egyiktől se. Mondjuk egyik 18 éves volt, másik meg részeg, szóval sokmindent nem gondolok utána, de azért kiváncsi vagyok következő bulin majd mit kapok.. :)
Ma meg az Ottakringer nevű bécsi sörgyárban voltunk látogatóban, a körbezevezetés elég uncsi volt, nagyon részletes és hosszadalmas és büdös, de a kóstoló frankó volt utána! Én barna sört kértem, amit ott pirosnak hívnak, ahhoz képest, hogy nem szeretem a sört, meglepően finom volt. Holnap pedig Melkbe megyünk, egész napos kirándulásra, kis borkóstolóval egybekötve...