Graz és a záróbuli

Szombaton Graz városába látogattunk, ami egészen messze van, 2 és fél óra busszal, sőt három ha meg kell állni 30-40 perces pihenőkre.. de minek? A városka sokban hasonlít Győrre, szóval mondanom sem kell, nagyon tetszett. :) A folyó (Mur) szerves része a városnak, oldalt pedig kicsit hegyes-völgyes rész, régi de felújított épületek, kis sikátorok mindenfelé, szóval nagyon hangulatos! Ami annyira nem jött be, az a modern művészetek háza.. Itt láthatjátok a képen ezt a csúnya még sündisznónak sem nevezhető abszurd kékesfekete izét, szerintem borzalmas... Állítólag voltak viták, hogy beleillik a városképbe vagy sem, hát nemtom ki hozta a végső döntést... Van még egy modern cucc Grazban, az viszont szerintem már valamivel jobb. Egy kis szigetecskét építettek a folyóba, két oldalról folyosón lehet bemenni, belül pedig van egy pici színpad, kávézó meg gyerekeknek hancúrozós rész. Elég futurisztikus a kinézete ennek is, de ebben több fantáziát látok vagy lehet inkább picit esztétikusabb. Eredetileg csak 2003-ra húzták volna fel, amikor Graz volt Európa kulturális fővárosa, de aztán megtetszett a graziaknak és ott maradt. Ja és a folyón át vezet egy gyalogos/biciklis híd is, amit télen fűtenek és két oldalt így lefolyik róla a hó.. persze ezen a télen még nem sokszor kellett bekapcsolni! Ezeket mind egy néni mondta el, persze nagyon kedves volt, de kb 3 fokban egy kis topánkában volt és nem volt rajta még harisnya se, szóval a szoknyája "alatt" már lehetett látni hogy kékülnek a bokái... Igaz hogy szép csini zöld stájerországi viseletbe volt öltözve, ahogy kell, de hát nem mondanám hogy praktikus ez az öltözet februárban. Aztán 300 lépcsőfokkal megküzdve megmásztuk a legmagasabb pontját a városnak, ami nem volt kis teljesítmény ebéd után, mivel svédasztal jellegűen annyit ehettünk amennyit akartunk és hát nem kell mondanom mennyire voltunk éhesek 3 óra buszút és 2 óra városi séta után. Most sokkal finomabb is volt a kajánk, múlt héten Melkben aki a spenóttal töltött palacsintát választotta, bizony nem járt jól.. rémesen zöld volt.. de a többi se volt húha, főleg nem elég. Ezúttal viszont nem volt karaoke a buszban, vagyis csak rövid, mert a buszsofőr kitalálta, hogy kössük be magunkat, így aztán nem lehetett előre menni a mikrofonhoz. A kisebbik csoportképen a lengyelek, csehek, magyarok és a romániai szobatársam, Alina jobbról a második. A nagyobbik csoport pedig a németül beszélő - de legalábbis értő :) - erasmusosok. (Ketté vagyunk ugyanis szedve, külön van a vezetés és a kirándulás is a csak angolul és a németül is túdóknak. Azt is mondhatnám amerikaiak és a többi.. Najó, azért nem teljesen, de majdnem..)

Kicsit hullámzó, mikor hogy érzem magam, ha éppen találok valakit, akivel frankón el tudok beszélgetni, az tök jó, de sokszor nekem nincs olyan sok mondanivalóm és akkor beáll a csend, ha neki se. Vannak emberek, akik simán el tudnak beszélgetni akár a semmiről is órákon keresztül és mindenkihez van mit mondaniuk, még ha sok értelme nincs, akkor is. No hát én nem ilyen vagyok, szívesen eldumálok az emberekkel, de nem mindenkivel megy ripsz-ropsz. Meg ez a záróbuli vasárnap... Egy bulihelyen az egyik szervező csajszi volt a dj, lehetett vinni számokat, de persze nem erről szólt a buli, még a tánc is csak másodlagos volt. Annyi kavarás volt, komolyan rosszabb mint a barátok közt.. mindenki mindenkivel.. otthon az a jó a szar buliban, hogy ott azért elég könnyen hazatalálok akárhol is vagyok, itt viszont hát rossz irányba indultam el... annyira nem volt vészes, nem tartott sokkal tovább az út, mintha nem tévedtem volna el, csak így sétáltam vagy 15 percet havasesőben sapka nélkül, ami kevésbé móka, de nem fáztam még ígyse meg! juhej :)

A záróbulivan persze csak az orientációs két hét ért véget, de minden ott folytatódik ahol abbamaradt, csak már kisebb szervezésekben. Tegnap volt egy spanyolnak szülinapja, ennek örömére csináltak a spanyolok több gyerekkádnyi sangriát és sangriapartyt rendeztek itt a koliba a party roomban. Ez egészen nagyon frankó volt, megismerkedtem még jópár emberrel, kínaiakkal, spanyolokkal, németekkel és még torta is volt! kettő is :) A sangria pedig - főleg ha vodkával dúsított - hamar megtesz hatását, úgyhogy aztán mindenkinek kedve támadt bulizni menni a szokásos hétfői Kaiko nevű helyre. Itt kitáncoltam még ami bennem volt aztán miután barátnőim szemmel láthatóan megtalálták ha nem is életük, de estéjük párját, kicsit dumáltam Oliverrel, aztán léptünk haza.. :)