Sport meg kultúra :)

Hétfőn voltam futni a Schönbrunnál, nagyon tuti volt, bár nem kifejezés, hogy nem vagyok formában, majd sokszor kell menni... Nagyon durva izomlázam lett, gondoltam majd ha elmegyek úszni, jobb lesz, de csak még jobban izomlázam lett és gyorsban alig bírtam végigúszni 50 métert, úgyhogy teljes gőzerővel nekilátok a sportnak, nem akarok ennyire eltunyulni. Egyébként 2,15 euro a beugró az usziba, ami egészen tökjó, a Mányoki útra ha nem tesióra alatt mész, diákkal valami 1000huf, szóval ez még egészen jó. Tegnap pedig színházban voltunk, a Rebecca nevű musicalt néztük 2,5 euroért állójeggyel. Nagyon frankó volt, csavaros történet szép dalokkal és hihetetlen igényes díszletekkel, szóval nagyon élveztem. Március 7-én lesz az első órám, addig még pihis időszak van...

Graz és a záróbuli

Szombaton Graz városába látogattunk, ami egészen messze van, 2 és fél óra busszal, sőt három ha meg kell állni 30-40 perces pihenőkre.. de minek? A városka sokban hasonlít Győrre, szóval mondanom sem kell, nagyon tetszett. :) A folyó (Mur) szerves része a városnak, oldalt pedig kicsit hegyes-völgyes rész, régi de felújított épületek, kis sikátorok mindenfelé, szóval nagyon hangulatos! Ami annyira nem jött be, az a modern művészetek háza.. Itt láthatjátok a képen ezt a csúnya még sündisznónak sem nevezhető abszurd kékesfekete izét, szerintem borzalmas... Állítólag voltak viták, hogy beleillik a városképbe vagy sem, hát nemtom ki hozta a végső döntést... Van még egy modern cucc Grazban, az viszont szerintem már valamivel jobb. Egy kis szigetecskét építettek a folyóba, két oldalról folyosón lehet bemenni, belül pedig van egy pici színpad, kávézó meg gyerekeknek hancúrozós rész. Elég futurisztikus a kinézete ennek is, de ebben több fantáziát látok vagy lehet inkább picit esztétikusabb. Eredetileg csak 2003-ra húzták volna fel, amikor Graz volt Európa kulturális fővárosa, de aztán megtetszett a graziaknak és ott maradt. Ja és a folyón át vezet egy gyalogos/biciklis híd is, amit télen fűtenek és két oldalt így lefolyik róla a hó.. persze ezen a télen még nem sokszor kellett bekapcsolni! Ezeket mind egy néni mondta el, persze nagyon kedves volt, de kb 3 fokban egy kis topánkában volt és nem volt rajta még harisnya se, szóval a szoknyája "alatt" már lehetett látni hogy kékülnek a bokái... Igaz hogy szép csini zöld stájerországi viseletbe volt öltözve, ahogy kell, de hát nem mondanám hogy praktikus ez az öltözet februárban. Aztán 300 lépcsőfokkal megküzdve megmásztuk a legmagasabb pontját a városnak, ami nem volt kis teljesítmény ebéd után, mivel svédasztal jellegűen annyit ehettünk amennyit akartunk és hát nem kell mondanom mennyire voltunk éhesek 3 óra buszút és 2 óra városi séta után. Most sokkal finomabb is volt a kajánk, múlt héten Melkben aki a spenóttal töltött palacsintát választotta, bizony nem járt jól.. rémesen zöld volt.. de a többi se volt húha, főleg nem elég. Ezúttal viszont nem volt karaoke a buszban, vagyis csak rövid, mert a buszsofőr kitalálta, hogy kössük be magunkat, így aztán nem lehetett előre menni a mikrofonhoz. A kisebbik csoportképen a lengyelek, csehek, magyarok és a romániai szobatársam, Alina jobbról a második. A nagyobbik csoport pedig a németül beszélő - de legalábbis értő :) - erasmusosok. (Ketté vagyunk ugyanis szedve, külön van a vezetés és a kirándulás is a csak angolul és a németül is túdóknak. Azt is mondhatnám amerikaiak és a többi.. Najó, azért nem teljesen, de majdnem..)

Kicsit hullámzó, mikor hogy érzem magam, ha éppen találok valakit, akivel frankón el tudok beszélgetni, az tök jó, de sokszor nekem nincs olyan sok mondanivalóm és akkor beáll a csend, ha neki se. Vannak emberek, akik simán el tudnak beszélgetni akár a semmiről is órákon keresztül és mindenkihez van mit mondaniuk, még ha sok értelme nincs, akkor is. No hát én nem ilyen vagyok, szívesen eldumálok az emberekkel, de nem mindenkivel megy ripsz-ropsz. Meg ez a záróbuli vasárnap... Egy bulihelyen az egyik szervező csajszi volt a dj, lehetett vinni számokat, de persze nem erről szólt a buli, még a tánc is csak másodlagos volt. Annyi kavarás volt, komolyan rosszabb mint a barátok közt.. mindenki mindenkivel.. otthon az a jó a szar buliban, hogy ott azért elég könnyen hazatalálok akárhol is vagyok, itt viszont hát rossz irányba indultam el... annyira nem volt vészes, nem tartott sokkal tovább az út, mintha nem tévedtem volna el, csak így sétáltam vagy 15 percet havasesőben sapka nélkül, ami kevésbé móka, de nem fáztam még ígyse meg! juhej :)

A záróbulivan persze csak az orientációs két hét ért véget, de minden ott folytatódik ahol abbamaradt, csak már kisebb szervezésekben. Tegnap volt egy spanyolnak szülinapja, ennek örömére csináltak a spanyolok több gyerekkádnyi sangriát és sangriapartyt rendeztek itt a koliba a party roomban. Ez egészen nagyon frankó volt, megismerkedtem még jópár emberrel, kínaiakkal, spanyolokkal, németekkel és még torta is volt! kettő is :) A sangria pedig - főleg ha vodkával dúsított - hamar megtesz hatását, úgyhogy aztán mindenkinek kedve támadt bulizni menni a szokásos hétfői Kaiko nevű helyre. Itt kitáncoltam még ami bennem volt aztán miután barátnőim szemmel láthatóan megtalálták ha nem is életük, de estéjük párját, kicsit dumáltam Oliverrel, aztán léptünk haza.. :)

Schönbrunn

Fura, hogy még sose voltam városnézni ebben a csodás városban, pedig milyen közel lakom. No persze nem gond, mert most van időm bepótolni. A schönbrunni kastély teljesen lenyűgözött.. Nem is igazán tudok mit mondani, ezt egyszer látni kell. Ezúttal nem volt idegenvezető néni, viszont volt magyar nyelvű, távirányítónak kinéző cucc, amit lehetett hallgatni nézelődés közben. A kertje mondjuk nem ilyenkor a legszebb, de még így is nagyon szép, tavasszal, ha már zöld lesz, akkor meg még nagyon frankóbb. Meg az a tuti benne, hogy ott futnak az emberek! Csinálnak valami másik sportot is, aminek nemtom a nevét, két botot fognak, mint a síbotok és azzal viszonylag gyorsan gyalogolnak.. Ha valaki érti ez mire jó, érdekelne! Szóval ki fogom hozni a bringámat és majd ha picit jobb idő lesz, megyek bringával a Schönbrunnhoz futni, szerencsére tök közel van, sztem nem lesz több 10-20 percnél cangával. A fotón a jófej lengyel csajszikkal vagyok.

Meg aztán megfejtődött a Parlament tetején található házikó rejtélye. Egészen praktikus okokból van ott: az épület tetején lévő szobrok köré építenek ilyen kis kunyhót, hogy télen is folytathassák a restaurálást! Köréépítik egynek, aztán ha végeztek vele, szétbontják és egy másik köré építik. :))

Parlament, Stadtrundfahrt, egyébként

Legutóbbi buliban se maradt el a furcsaság, egy csákesz a raiffeisenes névjegykártyáját nyomta a kezembe, miután táncoltunk, hogy majd írjak neki e-mailt... Hát nemtom, osztrák volt, lehet náluk ez a szokás... Ma este is megyünk. :)

Hétfőn az osztrák politikai rendszerről hallgattunk előadást, ami meglepő módon nem volt unalmas, a pasas egészen élvezhetően adott elő és persze itt-ott a magyarok is képbe kerültek, amikor a történelemről esett szó. Ennek apropóján megnéztünk a Parlamentet belülről is. Itt is nagyon lelkes nőci vitt minket körbe, bár annyira azért nem volt izgi, csak a régi nagy tanácsterem. Meg kívülről is szép, csak nagyon fehér, engem a Nemzeti Múzeumra emlékeztet. És a tetején egy lakóház is van, amit nem értem hogy hogy került oda.
Aztán tegnap Biedermeier kiállításon voltunk, említenem sem kell, mennyire lelkes és jófej volt a tárlatvezető.. :) Ma pedig egy városi túra várt ránk a szokásos napi németóra után. Jártunk a Hundertwasser Hausnál, amit lehet, már sokan láttatok, szerintem nagyon vidám kis házikó. Napsütésben lehet még jobban mutatott volna, de hát sajnos nem valami frankó időt fogtunk ki városnézéshez. Pláne nem jött jól a köd, amikor egy hegy szerű helyről akartuk megnézni az állítólag példátlan szép kilátást Bécs városára... Azt beszéltük, majd visszamegyünk szép időben is, sőt lehet elmegyünk onnan egész a Balatonig, kinn van ugyanis egy tábla, hogy ott vezet az európai vándorút Balatonhoz! :)


Úgy egyébként sikerült végre osztrák bankszámlát nyitnom.. Itt a diákok körében a Studentenkonto a divat, nagyon durva, semmiért nem kell fizetni. Se a megnyitásért, se pénzkivételnél - és tökmindegy melyik ATM-nél veszed ki, se átutalásnál, se külföldi átutalás fogadásáért, se havi/évi számlavezetésért... szóval semmiért. De ez csak akkor éri meg nekik, ha legalább egy évet kinn tölt az ember, így aztán élelmes cserediákok kénytelenek hazudni.. egyébként sima bankkártyánál 10 euroba kerülne 3 havonta csak a számlavezetés. Szal megéri a hazugság...
Ma meg szereztünk ingyen naptárat, a Városházánál osztogatták, de csak pár ember vette el - persze mi magyarok minden kértünk, rögtön le is vágt a csákesz, hogy külföldiek vagyunk, talán azt is honnan jöttünk. :)) De tök szép naptár! Meg talán most már minden adminisztratív teendőn túlvagyok, diákom is van, igaz a sárga pulcsiba fotózkodtam, ami kék lett a képen, de ezen nem akadok ki. És jelentkeztem latin-fit nevű tesiórára is, szóval lesz mit sportolnom! Nagyon durván sokféle tesiórát lehet választani, ha van kedvetek, vessetek egy pillantást a honlapra: http://www.univie.ac.at/USI-Wien/ueb/kurse.htm Igaz, fizetni is kell, de nem nagy összegeket és tényleg mindenki kiválaszthatja a kedvére valót. Mindenféle egyetemről itt lehet kiválasztani a kurzust, szal frankón össze is van hangolva, nekem tetszik!

Palatschinken party...

Hétvégén lehetett volna menni Velencébe a karneválra, úgy hogy péntek este indul a partyvonat, egész éjjel party, reggel érkezés Velencébe, kiscsoportokra oszolva lehetett mászkálni, ki merre lát. Aztán éjszaka indult vissza a vonat, aztán akkor is lehetett nyomni a bulit reggelig, persze azt azért már kevesebben bírták.. No, szóval erre nem mentem, egyrészt mert 2 órát kellett volna sorban állni, hogy jelentkezzek, másrészt meg 100euro volt kaja nélkül.. És ehelyett kitaláltuk a palacsinta partyt itt a koliban az itthon maradottak egy részének. Három serpenyőn sültek a palacsinták, voltunk vagy 20-an, nagyrészt lengyelek, csehek, magyarok meg osztrákok. Mi csináltuk a palacsintát, az érkezőket meg megkértük, hozzanak inni, amit gondolnak.. így gyűlt össze 2 üveg vodka, csomó bor meg pezsgő.. úgyhogy a vége különböző "drinking game"-ek elsajátításába torkollott, meg aztán elmentünk bulizni egy újabb helyre. Semmi extra nem volt, szokásos tuc, de már kinéztünk valami latinosabb helyet, kiváncsi vagyok már egy kicsit értelmesebb helyre. A képen a buddymmal vagyunk, Oliverrel. Végül csak eljött valahova, eddigi partykat kihagyta, de azt mondta, majd hétfőn már ő is jön, bár szemmel láthatóan egyeltalán nem bírja ezeket a tömegnyomis diszkós helyeket. Végül is mindegy, ő dolga. :)

stift melk und der weinkeller

Melk kb 60 km-re van Bécstől, frankó emeletes busszal mentünk, amik Győr meg Budapest között is járnak. :)) Najó, azért lehet ez még azoknál is jobb volt. Az apátság pedig egészen hasonló a pannonhalmihoz, de annál jobb a színe, vidám narancssárga. Igen jófej idegenvezető nénink volt, egész érthetően beszélt osztrákul és naggyon lelkesen mutogatta a különböző termeket, könyvtárat, festményeket és folyton mosolygott. Egyébként nem gondoltam volna, de itt ilyenek az emberek a hivatalokban is. Késtem - meglepő módon - egy előadásról, aminek az elején welcome package-et osztottak, úgyhogy el kellett mennem a "TO"-ba ami a külföldieknek van. Előadtam a bajom, mondta a nő mindjárt jön, gondoltam ad csomagot és lelép, de nem.. küldött egy másik nőt, aki dióhéjban összefoglalta az előadást nekem, megkérdezte van-e bármi problémám, mondta mindenben segít, csak jöjjek. Aztán egy másik hivatalban, ahol a lakhelyemet kellett bejelenteni, ott is olyan kedvesen beszéltek hozzám, hogy már majdnem zavarba jöttem. :)

Visszatérve a mai túrához, apátság után a borospince következett. Elmondta a csákesz hogyan készül a bor, végigvitt minket a fázisokon, aztán jöhetett a tesztelés! Azon a tájékon inkább a fehérbor a menő, úgyhogy csak egyféle vöröst ittunk, a többi fehér és egészen finomak voltak. Igaz nem tűnt igazán profinak a hely, zsemlét-kenyeret adtak elválasztónak, azt is csak egyszer, hiányzott a sajt, dió, perec, pogácsa, ilyesmi Magyarországon megszokott cuccosok, de azért nagyon élveztük. :) Ma lengyelekkel ismerkedtem, találtam nagyon jófejeket, eddig ők a legszimpibbek! Megdumáltuk, hogy megmutatom nekik Győrt és elmegyünk kenuzni, ők meg megmutatják Krakkót. Nemgáz a kenuzás, de majd kell kormányos... ;) Hazafelé az útra is jutott aztán még pár üveg bor és papírpohár, a szervezők nagyon jól ellátnak minket... szóval jó hangulat alakult ki a buszban, minden nemzet előadta mikrofonban a kedvenc "drinking song"-ját.. mi végül jobb híján a száz forintnak 50 a fele című nagysikerű slágert adtuk elő - 5 magyar csajszi. :))) ha lenne jobb ötletetek, írjatok lécci, mert jövő szombatra, a grazi kirándulásra már készülni kell! meg amúgy is kommenteljetek!!! vagy írjatok @t! vagy valami! mizu odahaza? hallottam szintbuli volt, mizu aegeeben, vannak-e volt osztálytársas talik, stb ...

party 2, sörgyár

A szerdai party már jobban sikerült, kicsit talán kezdek belejönni ebbe a felületes mosolygós ismerkedős mókába, bár azért megszokni még nem tudtam. Hiányoznak az otthoni értelmes kapcsolatok, emberek, akikben már tudom hogy megbízhatok és azt is tudom, mit gondolnak rólam - legalábbis nagyrészt. Legközelebbi bulin majd számolom hányszor mondom el a nevem meg az országom... :) Viszont nagyon nehezen jegyzem meg a neveket, eddig se voltam jó nevekből, de így, hogy mindenféle kimondhatatlan és semmihez se köthető szavak a nevek, még nehezebb. Persze egy szavam se lehet, az enyém se egyszerű, még a gordy se, a Gyöngyiről már teljesen letettem, hogy kimondják. Szóval voltak kicsit rockosabb számok, meg lassúk is, amiket karaokeztak az emberek, sokaknak pont emiatt nem tetszett, hiányoztak a jól megszokott tucok. Hétfői bulin egy csákesz 17-nek nézett, a szerdain egy másik srác meg azt mondta, hogy az unokatesójára emlékeztetem, aki egyébként fiú... Jobbnál jobb bókok, de azért nem ájultam el egyiktől se. Mondjuk egyik 18 éves volt, másik meg részeg, szóval sokmindent nem gondolok utána, de azért kiváncsi vagyok következő bulin majd mit kapok.. :)
Ma meg az Ottakringer nevű bécsi sörgyárban voltunk látogatóban, a körbezevezetés elég uncsi volt, nagyon részletes és hosszadalmas és büdös, de a kóstoló frankó volt utána! Én barna sört kértem, amit ott pirosnak hívnak, ahhoz képest, hogy nem szeretem a sört, meglepően finom volt. Holnap pedig Melkbe megyünk, egész napos kirándulásra, kis borkóstolóval egybekötve...

tanulni még nem kell 2 hétig

Hétfőn volt party, olyan, hogy 7-8ig ingyenpia van, 8tól 2euro, 9től 3, 10től meg 4-be kerül egy koktél.. Persze nem bírtunk odaérni 8 előtt, teljesen esélytelen, de 9 előtt igen, azért ez is fura volt, odahaza ez nem így szokott menni. Egyébként simán lehetne így, mert az ember már elfárad éjfél-1 körül és még aludni is tud mielőtt felkelne másnap. Sötét már úgyis van, tökmindegy lenne mikor kezdődik. No szóval azért annyira nem volt fergeteges a buli, nem annyira bírom az ilyet, hogy minden ismeretlennek a nyakába ugorjak csak mer ő is erasmusos.. Egy ideig táncolgattunk, az még egész jó volt, populárisabb számok mentek, de aztán volt hogy beütött a mosógépzene, amit egy koktéllal a hátam mögött azért még nem jól bírok... No mindegy, biztos lesz még jobb party, pl ma karaoke party van, de biztos nem játsszák majd a Valami Amerikát. :)
Oliver továbbra is tök jófej, eljött velem könyvtárkártyát csinálni meg még egy csomó féle dolgot elintézni, egészen lelkes. Bár buliba nem jött, mert Play Stationben verte épp végig a világot Dánia focicsapatával.. na meg mer előttenap bulizott és már napközben se volt túl friss.. :)) Az emberek meg általában barátságosak, csak sokan annyira minden lében kanalak, kicsit nehéz szóhoz jutni mellettük, pedig az angolom meg a németem már nem tart vissza - na nem azért mert olyan felülmúlhatatlan, de valahogy úgy tűnik itt most, mintha mások se vágnák annyira. Otthon az angolnyelvű órákon durvábbnak tűntek az emberek.
Jelentkeztem táncórákra! Mindenféle alaptáncokat tanítanak (bécsi keringő, tango, boogie) amiket igaz hogy vágok, de szerintem jó móka lesz így is, meg hátha lesznek még ott mások is, akik vágják és szeretnének ilyesmi szórakozóhelyet találni.. we'll see
Németóra van mindennap, ha épp beszélhetek, akkor hasznos, de ma pl épp a KATI-szórendet magyarázta a srác 10 percen keresztül, ott csukódtak már a szemeim.. De az frankó nekem, hogy ha 9:30-kor kezdődik egy óra, az az osztrákoknál azt jelenti, hogy 9:45-kor megérkezik a tanár. Azt hittem ezek akkurátusabbak ennél, de nem. :) Ma is 45re értem be. hát hogyne

első napok

Pár órás pakolás és alvás után pénteken teljesen rendben megérkeztünk a koliba Balázzsal. A hatodik emeleten lakom, és egészen tutter a koli. Egy nagyra nőtt szupermarionak kinéző pasas körbevitt minket a koliban, megmutatta a szaunát, konditermet, tanulót, mosószobát meg a party-roomot. Ha lefogy a mosókártyáról a suskám, a postán töltethetem fel... fura. A konyha egészen nagy, bár az a baj vele, hogy szemmel láthatóan cigiznek benne, igaz kinyitják az ablakot, de így is terjeng a cigiszag a folyosón. Még mindig jobb, mintha a szobában lenne... Apropó szobatársam. Már péntek este megérkezett, úgyhogy máris megismerkedett Balázzsal, de egészen jófejen viselte, meg fénynél és film mellett aludt, szóval eddig jó. :) Egyébként Alinának hívják és romániai. Pénteken elkezdtük körbejárni a várost, annyi minden szép van itt, én nem is gondoltam volna! Rengeteg szép épület sok-sok zöld területtel, felújított házakkal mindenfelé - mármint a belvárosban. Szép meg hangulatos, hogy lovaskocsin fuvarozzák a lóvés turistákat a körúton (ringen) de hát mit ne mondjak, büdös is... Szóval nagyon tetszik a város, bár persze Győrt semmi nem múlhatja felül, ezt a buddymnak is megmondtam. Oliver egyébként 27 éves osztrák csákesz, volt 1 évet Spanyolországban, egy felet Prágában, egy másik felet meg Norvégiában tanulni.. így aztán most írja a diplomáját. Ma taliztam vele, biztatott, hogy beszéljünk németül.. mondtam ha őt nem zavarja hogy bénázok.. így aztán sokszor 3x annyi időbe telt míg rájött mit akarok mondani, mintha angolul beszélnék, de legalább megszólaltam németül. Nemmondom nem volt eccerü. Beültünk egy kávézóba, adott térképet, meg túlélő info-packot - amik közül csak a térkép egyik részét égettem el az asztalon lévő mécsessel.. így van rajt egy lyuk.. de azt mondta, az nem olyan fontos városrész.. :)) szerintem nagyon mókás volt, jött a pincércsajszi aztán letörölte a pernyét.

Fú a koripálya valami nagyon tuti. A városháza előtti részen 3 pálya is van, az egész 9től 23ig nyitva mindennap és ilyen átjáró folyosók vezetnek a pályák között. Amíg az egyik pályát takarítják, a másik kettőn lehet száguldani és persze van olyan is, hogy épp egyiket se, akkor mind a hármon. Közbe frankó osztrák popzene a hangszórókból meg néha azt is bemondják, hogy most megfordul a menetirány a pályán és tényleg mindenki fogja magát és ellenkező irányba korizik. :)) Egészen fura jobbra kanyarodni, ezt nem lehetett gyakorolni otthon a műjégen. A kicsiknek/tanulóknak van fenntartva a harmadik pálya, nagyon vicces ilyen kis sítalpas pingvineket tolnak, úgy tanulhatnak korizni. :)) A városháza és körben a fák pedig piros-kék-zöld-sárga színekben pompáznak.

még odahaza.. Budapest.. Győr.. - közeledés a célállomás felé :)

Miután megnéztem életem első született feleségek epizódját (2. season, 1.) elérkezettnek láttam az időt hozzáfogni a blogom frissítésére. Kezdem a bulikkal/beülésekkel, amik még odahaza történtek, mindegyikről felteszek egy-egy fotót ide. Első volt a cd-fűs móka, még a januári első lépésekben, itt van a Döbi 1 tali, nemtom végül meg tudtátok-e nyitni a többi képet yousendittel.. A másodikon nem készült fotó. Aztán jött a Kinizsi buli és a volt osztálytársas tali. Frankón teltek az uccsó heteim odahaza tényleg, mindenkivel taliztam, akivel csak tudtam, mielőtt elindultam, pedig lehet egész félévben se láttuk egymást.. Szóval jól indult!