Az elmúlt hétvégét Karintiában töltöttük a többi Bécsben tanuló csajszival és egyiknek a buddypartnerével, akinek van egy nyaralólakása egy Villach nevű város mellett. :) Tök jófej, hogy elhívott mi
nket, nem sok ilyen lelkes jófej buddy van. Szóval 4 magyar csajszi bevágódott a kocsijába (reggel 7kor!!) és irány a hegyek! Kb 3 óra volt az út.. kicsit fárasztó, ha hárman ülünk hátul, de persze nem para. Nagyon szép látvány fogadott aztán minket, nem igazán volt még ilyenbe részem vagy legalább is régen és nem emlékszem. A hegytetők még havasnak tűntek a távolban, de lenn a völgyben tűzött ezerrel a nap, 2
5 fok, bár azért a tó (Ossiacher See) még hideg volt. Péntek délután megnéztük Villachot, nagyon kedves kis szépen rendben tartott városka, hegyekkel körülvéve. Nemmondom, már felveszi a versenyt Győrrel, mert a várost körülölelő hegyek azért nemsemmik... De a fagyizó, amit lemeóztunk nem a legtutibb. Aztán másnap úgy volt, hogy elmegyünk onnét Velencébe, úgysincs messze... én igazából nem lelkesedtem az ötletért, egyrészt már jártam ott, másrészt az a nem messze még újabb három óra lett volna a kocsiban meg ha már egyszer Ausztriában erasmusolok, szeretnék többet látni ebből az országból és amúgy is olyan szép volt ott minden. Nahát aztán úgy esett, hogy a srác 
szülei nem támogatták mégse ezt a velencés ötletet, úgyhogy jól jártam... Velence helyett ellátogattunk egy közeli várba, ami a Ausztria legimpozánsabb vára és nemtom elképzelni, hogy lenne ennél viccesebb nevű is: Hochosterwitz. Magashúsvétvicc várát magas sziklák tetejére építették és sok-sok kapun lehet keresztülmenni, míg felérünk a tetejére, ahonnét nagyon szép megintcsak a kilátás. Szerintem ezzel nem lehet betelni, jó sokáig néztem és elraktároztam. :) Az úton hazafelé megálltunk még a Wörthersee partján is, ez egy nagyobb tó, kis korzóval, hotelekk
el és fura alakúra nyírt fákkal. :))) Este pedig belevetettük magunkat a villachi éjszakába, ami meglepőe
n nyüzsgő volt a kb 60ezer lakoshoz képest. A bulihelyek már annyira nem voltak meggyőzőek, most valami vagy legyen étterem/kocsma/beülős hely háttérzenével vagy diszkó hangos zenével+tánctérrel. Hangos zene tánhely nélkül nem jön be. No mindegy, azért elvoltunk ám! :) Utolsó nap hazafelé pedig megnéztük a Minimundust Klagenfurt m
ellett, ahol sok-sok híres épületet a világból megépítettek kicsiben. Megállapítottuk megint, hogy még sok helyre érdemes elmenni ezen a világon... És a sok csoda között ott virít a Halászbástya is a Mátyástemplommal, megtaláltuk Hochosterwitz várát is, össze lehet hasonlítani az eredetiről készült fotóval! :) Meg persze az Óriáskereket is Bécsből, amire még egyszer biztos felülök. Utolsó állomásunk pedig Klagenfurtban vol
t, aminek a jelképe ez a szép sárkány, ami a monda szerint a környékbeli szűz lányokkal táplálkozott és csak sok bátor legény együttes erővel tudta kinyoffanta
ni. És például Zalaegerszeg is a testvérvárosa!
nket, nem sok ilyen lelkes jófej buddy van. Szóval 4 magyar csajszi bevágódott a kocsijába (reggel 7kor!!) és irány a hegyek! Kb 3 óra volt az út.. kicsit fárasztó, ha hárman ülünk hátul, de persze nem para. Nagyon szép látvány fogadott aztán minket, nem igazán volt még ilyenbe részem vagy legalább is régen és nem emlékszem. A hegytetők még havasnak tűntek a távolban, de lenn a völgyben tűzött ezerrel a nap, 2
5 fok, bár azért a tó (Ossiacher See) még hideg volt. Péntek délután megnéztük Villachot, nagyon kedves kis szépen rendben tartott városka, hegyekkel körülvéve. Nemmondom, már felveszi a versenyt Győrrel, mert a várost körülölelő hegyek azért nemsemmik... De a fagyizó, amit lemeóztunk nem a legtutibb. Aztán másnap úgy volt, hogy elmegyünk onnét Velencébe, úgysincs messze... én igazából nem lelkesedtem az ötletért, egyrészt már jártam ott, másrészt az a nem messze még újabb három óra lett volna a kocsiban meg ha már egyszer Ausztriában erasmusolok, szeretnék többet látni ebből az országból és amúgy is olyan szép volt ott minden. Nahát aztán úgy esett, hogy a srác 
szülei nem támogatták mégse ezt a velencés ötletet, úgyhogy jól jártam... Velence helyett ellátogattunk egy közeli várba, ami a Ausztria legimpozánsabb vára és nemtom elképzelni, hogy lenne ennél viccesebb nevű is: Hochosterwitz. Magashúsvétvicc várát magas sziklák tetejére építették és sok-sok kapun lehet keresztülmenni, míg felérünk a tetejére, ahonnét nagyon szép megintcsak a kilátás. Szerintem ezzel nem lehet betelni, jó sokáig néztem és elraktároztam. :) Az úton hazafelé megálltunk még a Wörthersee partján is, ez egy nagyobb tó, kis korzóval, hotelekk
el és fura alakúra nyírt fákkal. :))) Este pedig belevetettük magunkat a villachi éjszakába, ami meglepőe
n nyüzsgő volt a kb 60ezer lakoshoz képest. A bulihelyek már annyira nem voltak meggyőzőek, most valami vagy legyen étterem/kocsma/beülős hely háttérzenével vagy diszkó hangos zenével+tánctérrel. Hangos zene tánhely nélkül nem jön be. No mindegy, azért elvoltunk ám! :) Utolsó nap hazafelé pedig megnéztük a Minimundust Klagenfurt m
ellett, ahol sok-sok híres épületet a világból megépítettek kicsiben. Megállapítottuk megint, hogy még sok helyre érdemes elmenni ezen a világon... És a sok csoda között ott virít a Halászbástya is a Mátyástemplommal, megtaláltuk Hochosterwitz várát is, össze lehet hasonlítani az eredetiről készült fotóval! :) Meg persze az Óriáskereket is Bécsből, amire még egyszer biztos felülök. Utolsó állomásunk pedig Klagenfurtban vol
t, aminek a jelképe ez a szép sárkány, ami a monda szerint a környékbeli szűz lányokkal táplálkozott és csak sok bátor legény együttes erővel tudta kinyoffanta
ni. És például Zalaegerszeg is a testvérvárosa!Szóval szép hétvégét töltöttünk vidéken, most már jöhet a tanulás ezen a héten... Igaz ma sem nagyon sikerült nekiállni, úszni mentem és napoztam fürdőruhában a szabadban! Ilyen még sose fordult elő velem áprilisban, de nagyon tuti volt és múzeumba is mentünk, ahol Gustav Klimt és Egon Schiele képeket néztünk egy újabb nagyon kedves-lelkes tárlatvezető kíséretében.
No comments:
Post a Comment