wow

Hát nemsemmit tapasztaltam ma. :) Könyvtárban ültem egész nap és már nagyon megéheztem, úgyhogy átugrottam az egyetemi büfébe. Még sose vettem itt semmit, mert hát 2 euronál kezdődnek a hideg szendvicsek, meg amúgy se vagyok nagy büfés. De most farkaséhes voltam, úgyhogy muszáj volt, csak az volt a probléma, hogy nem volt nálam készpénz, csak a kártya.. Kérdeztem a büfés csajszit, hogy lehet-e kártyával fizetni, gondoltam hátha, de hát nem... de azt mondta vigyek el nyugodtan el egy szendvicset, majd kifizetem később! .... Kicsit értetlenkedtem, ilyennel még nem találkoztam, mondta, hogy szerdán (merugye holnap szünet) majd elég lesz, csak válasszak melyik kell, mert látszik rajtam, hogy mindjárt éhen halok. :))) Nagyon jófej egy csajszi volt ez.
Persze utána egy perccel összefutottam szobatársammal az egyetemen és adott suskát, úgyhogy rögtön meg is adtam neki. :)

huhh

Túlvagyok első vizsgámon. Jeee. De ne gondoljátok, hogy ezzel letudtam egy tárgyat! Pont hogy ezzel kezdődött el. Ez ilyen fura módi. Először írsz egy beugrót, ha sikerül, akkor járhatsz csak a tárgyra. Kiadták a honlapon, hogy mi a vizsgaanyag (300 oldal angol rizsa, nyami) és ennyi. Hogy mire számítsunk, teszt, esszé, esettanulmány esetleg szóbeli, arról nem szólt a fáma, mintatesztről így már nem is álmodtam. Szóval kicsit parás voltam, amikor beültem, ennyit sztem legutoljára valszámra tanultam, arra is azért mert arra 3x mentem... Talán azért viszonylag jól sikerült, ki sztem biztos nem vágnak óráról, közelebbit nem tudnék tippelni. A csávó, akit beküldtek a vizsgalapokkal, szegény semmit nem tudott, mikor lesz eredmény, hol, szóval ilyen apróságokra majd egyedül kell rájönnöm! :)
Most viszont international dinner veszi kezdetét, mi hortobágyi húsos palacsintát csinálunk (mintha ezt már olvastam volna vki blogján.. ;)) meg paprikás krumplit, édességnek hoztunk túró rudit és persze van pár egri bikavérünk is, ha vki magyar nedűre vágyna. Kiváncsi leszek mit süt/főz ez a sok külhoni...

Fotók

Még több fotó Karintiáról itt!
Nem kell regisztrálni! :)

Jobb később mint sose!

El kellett jönnie áprilisnak, hogy kipróbáljuk a szaunát a koliban.. De nagyon frankó, egészen nagy is! Kinizsiben is lehetne igazán egy! Lehet majd az új csili-vili Rádayban lesz. No, most csak ennyit akartam megosztani veletek, úgy érzem ez egy fontos momentum volt, ezután biztos többször megyünk majd!

Damenfussball ;) yeee

Sikerült bejutnom lányfoci tesiórára!!! Mire észbe kaptam, hogy a latin fit nevű ugra bugrás tesi inkább vicc mint sport, sajnos tele voltak a fociórák, de azt mondta az edző, húsvét után csatlakozhatok, mert akkor kint játszanak, több a hely. Meg is fogadtam és ma már játszhattam is, nem is akármilyen körülmények között.. műfüves focipályán!! Nagggyon tutí! :) Persze nem normális nagyságú, hanem kb teremfoci méret, de nagyon pöpec. A többi csajszi is jófej, mondjuk aszem egyedül voltam cserediák, de nem volt para, szerencsére bemutatják először mit kell csinálni, meg azért helyenként értem is. :) Találkoztam egy magyar származású lánnyal is, Petrával, aki valamelyik másik egyetemre jár, a pólómról vette észre, hogy magyar vagyok és magyarul kezdett hozzám beszélni. :) Majd lehet tanítjuk egymást, mert ő már felejti a magyart és elég németes a kiejtése, nekem meg ugye fordítva. Meglátjuk!

Hörnchen

És íme itt a mókus Schönbrunnból! Balázs műve. :)

Kärnten csodaszép

Az elmúlt hétvégét Karintiában töltöttük a többi Bécsben tanuló csajszival és egyiknek a buddypartnerével, akinek van egy nyaralólakása egy Villach nevű város mellett. :) Tök jófej, hogy elhívott minket, nem sok ilyen lelkes jófej buddy van. Szóval 4 magyar csajszi bevágódott a kocsijába (reggel 7kor!!) és irány a hegyek! Kb 3 óra volt az út.. kicsit fárasztó, ha hárman ülünk hátul, de persze nem para. Nagyon szép látvány fogadott aztán minket, nem igazán volt még ilyenbe részem vagy legalább is régen és nem emlékszem. A hegytetők még havasnak tűntek a távolban, de lenn a völgyben tűzött ezerrel a nap, 25 fok, bár azért a tó (Ossiacher See) még hideg volt. Péntek délután megnéztük Villachot, nagyon kedves kis szépen rendben tartott városka, hegyekkel körülvéve. Nemmondom, már felveszi a versenyt Győrrel, mert a várost körülölelő hegyek azért nemsemmik... De a fagyizó, amit lemeóztunk nem a legtutibb. Aztán másnap úgy volt, hogy elmegyünk onnét Velencébe, úgysincs messze... én igazából nem lelkesedtem az ötletért, egyrészt már jártam ott, másrészt az a nem messze még újabb három óra lett volna a kocsiban meg ha már egyszer Ausztriában erasmusolok, szeretnék többet látni ebből az országból és amúgy is olyan szép volt ott minden. Nahát aztán úgy esett, hogy a srác szülei nem támogatták mégse ezt a velencés ötletet, úgyhogy jól jártam... Velence helyett ellátogattunk egy közeli várba, ami a Ausztria legimpozánsabb vára és nemtom elképzelni, hogy lenne ennél viccesebb nevű is: Hochosterwitz. Magashúsvétvicc várát magas sziklák tetejére építették és sok-sok kapun lehet keresztülmenni, míg felérünk a tetejére, ahonnét nagyon szép megintcsak a kilátás. Szerintem ezzel nem lehet betelni, jó sokáig néztem és elraktároztam. :) Az úton hazafelé megálltunk még a Wörthersee partján is, ez egy nagyobb tó, kis korzóval, hotelekkel és fura alakúra nyírt fákkal. :))) Este pedig belevetettük magunkat a villachi éjszakába, ami meglepően nyüzsgő volt a kb 60ezer lakoshoz képest. A bulihelyek már annyira nem voltak meggyőzőek, most valami vagy legyen étterem/kocsma/beülős hely háttérzenével vagy diszkó hangos zenével+tánctérrel. Hangos zene tánhely nélkül nem jön be. No mindegy, azért elvoltunk ám! :) Utolsó nap hazafelé pedig megnéztük a Minimundust Klagenfurt mellett, ahol sok-sok híres épületet a világból megépítettek kicsiben. Megállapítottuk megint, hogy még sok helyre érdemes elmenni ezen a világon... És a sok csoda között ott virít a Halászbástya is a Mátyástemplommal, megtaláltuk Hochosterwitz várát is, össze lehet hasonlítani az eredetiről készült fotóval! :) Meg persze az Óriáskereket is Bécsből, amire még egyszer biztos felülök. Utolsó állomásunk pedig Klagenfurtban volt, aminek a jelképe ez a szép sárkány, ami a monda szerint a környékbeli szűz lányokkal táplálkozott és csak sok bátor legény együttes erővel tudta kinyoffantani. És például Zalaegerszeg is a testvérvárosa!

Szóval szép hétvégét töltöttünk vidéken, most már jöhet a tanulás ezen a héten... Igaz ma sem nagyon sikerült nekiállni, úszni mentem és napoztam fürdőruhában a szabadban! Ilyen még sose fordult elő velem áprilisban, de nagyon tuti volt és múzeumba is mentünk, ahol Gustav Klimt és Egon Schiele képeket néztünk egy újabb nagyon kedves-lelkes tárlatvezető kíséretében.

home - sweet home

Megérkeztem Magyarországra! Elég mókás ez a három hét szünet... :) Sose hallottam még ilyenről, meg senki más nemzetiségű sem. Amcsik körbeutazzák Európát, európaiak zöme hazamegy húsvétra, meg betervez még valami kirándulást..
Egyelőre egyébként szerencsére nem túl megterhelő az egyetem, legalább is sokkal kevésbé, mint gondoltam. Van időm úszni, futni és persze bulizni menni és másnap aludni! Egyik nap teniszeztem is, először életemben.. Hát nemeccerü, de azért nagyon tetszett. Ilyen sportközpontban se voltam még, hatalmas, csili-vili, három teniszpálya egymás mellett, másik teremben edzőgépek tömkelege és ez még csak egy szint. Na jó, nemtom, lehet itthon is van ilyen, csak véletlen még sose tévedtem be... Most is egy barát hívott meg, próbáljam ki. Csak az volt a bibi, hogy az oktató csak törökül beszélt, így viszonylag nehezen tudta elmagyarázni mit csinálok rosszul. Közben azért volt, hogy fordítottak a többiek nekem. Schönbrunn már zöldül, de még mindig nem az igazi. Viszont mókusokkal mindig találkozom, ha futni megyek. Nagyon édesek és elég bátrak is, nem menekülnek el, ha meghallanak/látnak trappolni. No majd egyszer úgyis lefotózom őket! Az uszodában vannak ugródeszkák is, de még nem merészkedtem rájuk... A három méteresről pedig azért lehet még leugrom egyszer, ha nem lesznek sokan. Lépten-nyomon találkozni lehet egyébként magyarokkal! Múltkor is ültünk a metrón (ami három emelet magasan megy..) beszélgettünk magyarul, aztán pár megálló után leszállt a szemben ülő bácsi és mondta, hogy Viszontlátásra! :) Az éjszakai buszon ugyanez történt, csak ott épp elég hülye sztorikat meséltünk egymásnak, viszonylag hangosan... Szóval azért vigyázni kell!